Utoljára frissítve:

Olvasási idő: 7 perc

Több 10000 informatikus hiányzik a magyar munkaerő piacról. Mi lehet ennek az oka? Vajon le lehet fordítani ezt a problémát és az alábbi leírást más szakmákra is?

Miről lesz szó ebben a cikkben?

  • Első probléma: Kit nevezünk informatikusnak?
  • Második probléma: Szakembert vagy Mekk mestert keresnek a cégek?
  • Harmadik probléma: Fiatalos csapatba pályakezdőt, 5-10 év gyakorlattal.
  • Negyedik probléma: Fej nehéz az ország.

Minden fejezet végén felteszem a kérdést, hogy mit lehetne ez ellen tenni?

Első probléma: Ki az informatikus?

A médiában és úgy általában véve informatikusnak nevezik a programozót, a hálózati szakembert, a szerveres szakembert, a desktop supportost, a web dizájnert, stb.  Általában mindenkit aki valamilyen módon az informatikával foglalkozik.

Az informatikának sok szakága létezik, amelyeknek a sok esetben nagyon kevés köze van egymáshoz. Egy programozó nem fogja megjavítani a szervert, de egy hálózatos szakember sem fogja támogatni a HR-es Julika néni excel táblázatát. Mégis mindkettő informatikus.

Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy szükségem van egy építőipari szakemberre. Melyikre a sok közül? Segédmunkásra, kőművesre, ácsra, asztalosra, bádogosra, festőre, villanyszerelőre, építőmérnökre, építészmérnökre, stb.? Mindegyik valamilyen módon építőipari szakember, de egyik sem fogja elvégezni a másik munkáját.

Éppen ezért nem szerencsés egy kalap alá venni a különböző informatikai szakterületeket sem.

Arról nem láttam még kimutatást, hogy az informatikán belül melyik szakterületeken mekkora hiány van. Ha csak annyit mondunk, hogy informatikus hiány van, azzal gyakorlatilag semmit sem mondtunk, mert nem tudjuk, hogy milyen szakterületen van hiány. Mivel nincs kimutatás arról, hogy melyik informatikai szakterületen mekkora hiány van, ezért azt sem fogjuk tudni, hogy az oktatás milyen szakirányú embereket képezzen. Vagy éppen az emberek milyen irányba képezzék tovább, vagy át magukat.

Ahhoz, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát, első lépésben fel kéne mérni, hogy melyik fajta informatikusból mekkora hiány van.

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Fel kell ismerni, hogy az informatikus csak egy gyűjtő fogalom.
  • Fel kell mérni, hogy az informatikán belül mely szakterületeken, mekkora mértékű a szakember hiány.
    • A felmérés alapján kell a szakirányú képzéseket erősíteni és támogatni.
    • Elő kell segíteni és támogatni kell a szakmán belüli és szakmákon átívelő átképzés lehetőségét.
  • A cégeknek fel kell ismerniük, hogy sokkal olcsóbb továbbképzésre vagy tanfolyamra küldeni a dolgozót, mint egy nem hatékony IT rendszer üzemeltetni.

Második probléma: Szakembert vagy Mekk mestert keresnek a cégek?

Az alábbi diagramon szoktam prezentálni, hogy milyen egy profi szakember és milyen a Mekk mester szakember tudása. Vajon lehetséges, hogy valaki mindenhez, profi módon értsen?

GOLNET Mekk mester diagram

Rengeteg informatikai témájú álláshirdetést olvastam át az álláskereső portálokon. Ezekből három dolgot lehet megállapítani.

  1. Egy bármelyik, véletlenszerűen kiválasztott, nem informatikai profilú cég átlagosan 1, max 2 informatikus szakembert keres, függetlenül a cég méretétől.
  2. A pozíció vagy feladat leírásból az derül ki, hogy az az egy informatikus egy személyben legyen
    • desktop supportos,
    • általános rendszergazda,
    • szerver admin, beleértve a Windows és Linux szervereket,
    • hálózati mérnök,
    • adatbázis üzemeltető,
    • weboldal készítő és webdizájner,
    • webáruház karbantartó,
    • IT eszközbeszerző és tendereztető,
    • programozáshoz is értsen,
    • IT projekt menedzser,
    • segítsen a havi riportok elkészítésében a HR, pénzügy, mgmt, stb részére.
    • És nem baj ha PLC programozáshoz is ért egy kicsit.
  3. Mindezeket együtt végezze el bruttó 350k forintért.

Ha egy valakire szeretnénk ennyi feladatot rátenni, akkor annak (több) milliós nagyságrendű fizetést is kellene biztosítani. Mert ez a sokféle feladat, sokféle szaktudást is igényel. Ennyi feladatot bruttó 500-600 ezer forintért senki sem fog elvállalni. Pontosabban Mekk mester igen, de mindenki ismeri, hogy mi a mese vége. Ha a cég nyelvére fordítjuk a mese végét, akkor mérhető és masszív veszteség az eredmény. 

Egy Mekk mester soha sem fogja profin végezni a dolgát. Ha túl sok, egymástól eltérő feladata van egy embernek, akkor el fog veszni benne. Jönnek a túlórák, a felmondások. A nagy fokú fluktuáció is képes tönkre tenni egy céget. Egy Mekk mester számára a betanulási időszak jellemzően 3-szor tovább tart (akár 3-5 hónap) mint egy szakembernek (1 max 2 hónap). A Mekk mesterek 1-2 év után elmennek. Ez 1-2 évente 4-6 hónap kiesés az új ember keresése és betanulása miatt.

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Te melyik tulajdonságú informatikus szakembert keresed? Nézd meg még egyszer a fenti diagramot.
  • Nem a HR-esre kell bízni a pozíció leírás elkészítését.
  • Kompetens IT vezetésnek kell lennie. Ne egy pénzügyi vagy gazdasági szakembert nevezzünk ki IT vezetőnek.
  • A cég sikere érdekében áldozni kell az informatikára.
    • Legyen felmérve, hogy milyen IT szakterületeken van szükség szakemberre.
    • Fel kell venni és meg kell fizetni az igényelt szakembert.
  • Meg kell tartani a jó szakembert. Nem feltétlenül a pénz a megtartó erő. Sok embert meg lehet tartani, ha biztosítjuk nekik a
    • rugalmas munkavégzést,
    • empatikus vezetői hozzáállás tanúsítunk,
    • hagyjuk, hogy végezze a dolgát és elismerjük ha jól végzi a dolgát,
    • és még családbarát munkahelyet is teremtünk.

Harmadik probléma: 10-15 év gyakorlattal rendelkező pályakezdőt keresünk, kevés fizetéssel.

Több ismerőssel beszélgettem és magam is átéltem, hogy 20+ év IT háttérrel az állásinterjún az alábbi kérdések és mondatok hangzanak el:

  • Mit kezdjünk ennyi tapasztalattal?
  • Nem tudunk önnek olyan pozíciót biztosítani ahol kamatoztatni tudná a rengeteg tapasztalatát.
  • Túlképzett a pozícióra.
  • Nem tudnánk annyi fizetést adni, mint amennyit a 20 év tapasztalattal kérne.
  • Gondolja, hogy 40+ évesen könnyen be tud majd illeszkedni a 20-on éves csapatba?
  • Könnyen tudja majd adoptálni az újdonságokat és a változatos feladatokat?

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Ki kellene használni az idősebb korosztály munka tapasztalatból származó előnyeit. Fontos, hogy ők esetleg másként látják a dolgokat és rávilágítanak olyanra is ami egy kevesebb tapasztalattal rendelkező embernek nem tűnik fel.
    • Ha csak egy oldalról világítunk meg valamit, akkor a másik oldal sötét marad. Pedig lehet, hogy a sötét oldalon van az erő egyszerűbb megoldás.
  • Az idősebb korosztály is könnyen be tud illeszkedni szinte bármilyen csapatba.
  • Nem kellene félni attól, hogy egy 40-50 évesnek több tapasztalata vagy tudása van. Ez nem mindig igaz!
  • A 40-50 éves korosztály is szeretne dolgozni. Nem a pozíciókért harcolni, vagy megdönteni a vezetőséget. Csak dolgozni, bár lehet, hogy más az életcél.
  • A 40-50 éves korosztály IS hajlandó és képes a tanulásra és fejlődésre.
  • Az idősebb korosztály esetleg kevesebbel is beéri, mint a fiatalabb korosztály.
  • Előfordulhat az, hogy egy korábban vezető beosztásban lévő ember megcsömörlik és elvállal “egyszerű” beosztotti pozíciót is.

Negyedik probléma: Fej nehéz az ország.

A megvizsgált több száz álláshirdetés 90+ százalékában a munkavégzés helye Budapest vagy a főváros közvetlen szomszédságában lévő városok, mint Érd, Törökbálint.

Megye székhelyeken és nagyobb vidéki városokban alig néhány meghirdetett informatikus pozíció van.

Az igazi vidéken pedig gyakorlatilag nincs nyilvánosan meghirdetett nyitott IT pozíció. Ha vidéken laksz, akkor be kell járnod vagy költöznöd a fővárosba, vagy megyeszékhelyre, vagy nagyobb városba. Az autós bejárási költséget a legtöbb helyen nem támogatják. Ha 40-50 km távolságból ingázol, akkor akár havi 40-60 ezer forint is lehet az üzemanyag költséged.

Ha tömegközlekedésre adod a fejed, akkor a munkába és hazajutás napi 3-4 órát vesz igénybe, távolságtól és forgalomtól függően. Ezzel semmi gond nincs, egészen addig amíg nincs család és gyerek(ek), akikkel szintén szeretnél pozitív, értékes időt eltölteni és nem csak hétvégén találkozni velük.

Sokan költöznek ki az agglomerációba, valamint azért mert vidéken nincs munkalehetőség, ezért egyre nagyobb probléma, hogy az utóbbi években megnövekedett az ingázók száma. Ezáltal a forgalom, a balesetek és a stressz mértéke is. Az autópályákon és nagyobb főutakon mindennaposak a súlyos balesetek.

Az ingázásra fordítandó idő 50-100%-al növekedett az elmúlt 2-3 évben. A megnövekedett stressz és a túlzott fáradság miatt csökken a dolgozók teljesítő képessége, ezáltal jobb esetben csak egyre kisebb profitot termelnek a cégnek, rosszabb esetben mérhető veszteséget.

Mit lehetne ez ellen tenni?

A munkahelyek vagy pozíciók többsége ma már olyan, hogy gyakorlatilag bárhonnan elvégezhető ha van megfelelő internet kapcsolat. Ez halmozottan érvényes jó pár informatikai szakterületre. Például egy programozó, desktop supportos, szerver vagy hálózat admin gond nélkül el tudja végezni a munkáját távolról is ha jól van megszervezve és kiépítve a cég IT rendszere. Nem véletlen, hogy egyre több cég vesz igénybe külső cégtől rendszergazda vagy akár a teljes körű IT menedzsment szolgáltatást.

  • Ne a fővárost árasszuk le újabb és újabb irodaházakkal. Ösztönözni kéne, hogy a cégek vidéken, akár kisebb településeken építsenek és nyissanak irodákat.
    • A helyi önkormányzatoknak is plusz bevételt jelentene.
    • Helyi kapcsolódó szolgáltatók és cégek jelenhetnek meg, újabb munkahelyeket teremtve. Gondolok itt takarító szolgálat, vendéglátás, szállás, iroda szolgáltatás, épület üzemeltetés és karbantartás területekre.
    • Az autópálya hálózat egyre fejlődik. Ha decentralizáljuk az irodaházakat, ezáltal eloszlik a forgalom is.
    • Rövidebb bejárási idő és távolság, kisebb forgalom, kevésbe romló úthálózat, kevesebb dugó és baleset, kevesebb stressz.
    • Az emberek több időt tölthetnek a családjukkal és több időt fordíthatnak a rekreációra. Ezáltal jobban teljesítenek a munkahelyükön is.
  • Vidéken is kiváló szakembereket találni, nem csak Budapesten vagy a nagyvárosokban. Hiszen pont a vidéken élő jó szakemberek azok akik be kényszerülnek a városba.
  • A cégeknek támogatni kellene az otthoni munkavégzést. Egy szerver admin vagy desktop supportos is tudna otthonról dolgozni. –> Hogy akkor nem dolgozik a munkavállaló csak lógatja a lábát? Az elvégzett munka mennyisége és minősége mindenhol mérhető és értékelhető. Ki kell dolgozni a megfelelő rendszert.

Mindezek pénzben mérhető előnyöket jelentenének!

Tényleg?

A fent leírt tényezők nem kizárólagos okai az informatikus hiánynak. Közgazdászok, politikusok, cégvezetők és dolgozók mind-mind más szemszögből és módon látják és közelítik meg ezt a problémát. Vannak közös pontok a meglátásokban, de egyik szemszög sem ad üdvös megoldást. Közösen kell megtalálni a megoldást az informatikus hiányra.

Az általam felvetett kérdések és problémák az emberekkel való beszélgetéseim után fogalmazódtak meg. Nem hiszem, hogy megmondtam a tutit és csak ezeknek a problémáknak a megoldásával eljön a kánaán és megszűnik a munkaerő hiány. De hiszem, hogy sokban hozzájárulna a probléma enyhítéséhez.

Sokaknak nincs lehetőségük (lényegtelen, hogy miért) ingázni vagy elköltözni az ország másik végébe. A vidék adja a potenciális munkaerő 80%-át. Nagyon sok cégnek lenne potenciálja arra, hogy ők maguk menjenek oda ahol a munkaerő van. Itt elsősorban azokra a cégekre gondolok amelyek irodai munkahelyeket biztosítanak.

Ha a cégek mennének közelebb a potenciális munkaerőhöz, ezáltal

  • az elmaradottnak mondott vidéken is elindulhatna a fejlődés,
  • a vidéken élő fiatalok is bátrabban kezdenének olyan tanulmányokba amelyek nem elterjedtek azon a vidéken,
    • sok irodai pozíció betöltéséhez egyáltalán nincs szükség diplomára. OKJ, szakképzésekkel vagy cégen belül képzésekkel könnyen kitermelhető a szükséges munkaerő. Olyan munkaerő, aki azután hosszú távon a cégnél marad.
  • az 40-50-es korosztályban is lenne jó pár ember aki átképezné magát.

Kérdésed van?

Látogass el a Facebook, Informatikáról közérthetően csoportba és tedd fel a kérdésed.

Ez a cikk a GOLNET Informatikai blogon jelent meg először 2019. március 12.-én.

Mennyire volt hasznos ez a cikk?

Értékelés átlaga / 5. Értékelések száma:

Sajnálom, hogy nem találtad elég hasznosnak a cikket!

Szeretnénk fejleszteni a cikk színvonalát.