Az informatikus hiány 6 lehetséges oka Magyarországon

Szerző: | 2020. augusztus 16. | Vállalkozói világ, Blog

Több 10000 informatikus hiányzik a magyar munkaerő piacról. Mi lehet ennek az oka?
Vajon más szakmákban is jelentkezik ez a 6 probléma?

Mit nevezünk informatikus hiánynak?

Amikor informatikus, vagy éppen szakember hiányról beszélünk, akkor két dolgot kell megkülönböztetnünk.

  1. nincs elegendő szakember a munkaerő piacon
  2. egy adott cégnél nincs elegendő szakember

Az első esetben globális problémáról beszélhetünk, míg a második esetben az adott cég belső problémáiról is beszélni kell. A második eset nagyban függhet az elsőtől, de csak részben. Ha egy adott cégnél nincs megfelelő számú szakember, azt okozhatja az adott cég rossz működése vagy nem megfelelő emberek alkalmazása.

1. probléma: Ki az informatikus? Melyik fajta informatikus hiányzik?

Ki az informatikus?

A médiában és úgy általában véve informatikusnak nevezik a programozót, a hálózati szakembert, a szerveres szakembert, a desktop supportost, a web dizájnert, stb.  Általában mindenkit aki valamilyen módon az informatikával foglalkozik.

Az informatikának sok szakága létezik, amelyeknek sok esetben nagyon kevés köze van egymáshoz. Egy programozó nem fogja megjavítani a szervert, de egy hálózatos szakember sem fogja támogatni a HR-es Julika néni excel táblázatát. Mégis mindkettő informatikus.

Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy szükségem van egy építőipari szakemberre. Melyikre a sok közül? Segédmunkásra, kőművesre, ácsra, asztalosra, bádogosra, festőre, villanyszerelőre, építőmérnökre, építészmérnökre, stb.? Mindegyik valamilyen módon építőipari szakember, de egyik sem fogja elvégezni a másik munkáját.

Éppen ezért nem szerencsés egy kalap alá venni a különböző informatikai szakterületeket sem.

Arról nem láttam még kimutatást, hogy az informatikán belül melyik szakterületeken mekkora hiány van. Ha csak annyit mondunk, hogy informatikus hiány van, azzal gyakorlatilag semmit sem mondtunk, mert nem tudjuk, hogy milyen szakterületen van hiány. Mivel nincs kimutatás arról, hogy melyik informatikai szakterületen mekkora hiány van, ezért azt sem fogjuk tudni, hogy az oktatás milyen szakirányú embereket képezzen. Vagy éppen az emberek milyen irányba képezzék tovább, vagy át magukat.

Ahhoz, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát, első lépésben fel kéne mérni, hogy melyik fajta informatikus hiányzik a piacról.

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Fel kell ismerni, hogy az informatikus csak egy gyűjtő fogalom.
  • Fel kell mérni, hogy az informatikán belül mely szakterületeken, mekkora mértékű a szakember hiány.
    • A felmérés alapján kell a szakirányú képzéseket erősíteni és támogatni.
    • Elő kell segíteni és támogatni kell a szakmán belüli és szakmákon átívelő átképzés lehetőségét.
  • A cégeknek fel kell ismerniük, hogy sokkal olcsóbb továbbképzésre vagy tanfolyamra küldeni a dolgozót, mint egy nem hatékony IT rendszert üzemeltetni.

2. probléma: Szakembert vagy Mekk mestert keresnek a cégek?

Szakembert vagy Mekk mestert keresnek a cégek?

Az alábbi diagramon szoktam prezentálni, hogy milyen egy profi szakember és milyen a Mekk mester szakember tudása. Vajon lehetséges, hogy valaki mindenhez, profi módon értsen?

GOLNET Mekk mester diagram

Rengeteg informatikai témájú álláshirdetést olvastam át az álláskereső portálokon. Ezekből három dolgot lehet megállapítani.

  1. Egy bármelyik, véletlenszerűen kiválasztott, nem informatikai profilú cég átlagosan 1, max 2 informatikus szakembert keres, függetlenül a cég méretétől.
  2. A pozíció vagy feladat leírásból az derül ki, hogy az az egy informatikus egy személyben legyen
    • desktop supportos,
    • általános rendszergazda,
    • szerver admin, beleértve a Windows és Linux szervereket,
    • hálózati mérnök,
    • adatbázis üzemeltető,
    • weboldal készítő és webdizájner,
    • webáruház karbantartó,
    • IT eszközbeszerző és tendereztető,
    • programozáshoz is értsen,
    • IT projekt menedzser,
    • segítsen a havi riportok elkészítésében a HR, pénzügy, mgmt, stb részére.
    • És nem baj ha PLC programozáshoz is ért egy kicsit.
  3. Mindezeket együtt végezze el bruttó 350k forintért.

Nézzük meg az alábbi álláshirdetés tartalmát.

Az informatikus hiány 6 lehetséges oka Magyarországon 1

A pozíció nevéből – Site IT Administrator – már sejthető, hogy olyan személyt keresnek, aki minden IT jellegű feladatot el kell végezzen.

A feladatok listáját alaposan megnézve látszik, hogy milyen IT szakterületekre keresnek embert.

  • piros –> Desktop support, felhasználói támogatás
  • kék –> Szerver admin, Windows rendszermérnök
  • zöld –> Ez igazából több IT hálózatos részterület egybe gyúrva.
    • CISCO hálózati mérnök, rendszer üzemeltető és tervező,
    • gyengeáramú kábelhálózat tervező és kivitelező,
    • VoIP specialista
  • sárga –> Épület biztonsági infrastruktúra üzemeltető, ami igazából nem kellene, hogy IT feladat legyen. Ezeket a feladatokat jellemzően az épület üzemeltető részlegnek kellene elvégeznie, attól függetlenül, hogy esetleg IP alapú rendszerekról van szó. Az biztos, hogy az IT infrsatruktúrától független rendszer kellene, hogy legyen.

A leírásból látszik, hogy 3 IT szakterületre és épület üzemeltetési részterületre keresnek 1 embert. Az elvárásoknál minimum 1-3 év tapasztalatot kérnek, ami irreális, hiszen ha valaki a felsorolt IT szakterületek releváns, mélyre ható és használható szaktudást szeretne kapni, akkor 10-15 éve a szakmában kellene dolgoznia. Továbbá évente továbbképzésekre kellene járnia, hogy a tudást szinten tudja tartani.

Sokan vannak a munkaerő piacon a fenti ismeretek birtokában és elég sokan vannak azok a kollégák, akik egyszerre ismerik az összes felsorolt szakterületet. Viszont rendkívül kevesen vannak azok, akik profi módon értenek az összes felsorolt szakterülethez egyszerre, egy személyben.

Milyen béreket kapnának külön-külön a fenti szakterületek szakemberei ha csak az saját szakterületükön kéne dolgozni?

  • piros –> bruttó 300-500 ezer forint
  • kék –> bruttó 500-800 ezer forint
  • zöld –> bruttó 500-900 ezer forint
  • sárga –> bruttó 300-500 ezer forint

Ha egy valakire szeretnénk ennyi feladatot rátenni, akkor annak bruttó 1,6 – 2,7 millió forint közötti fizetést is kellene biztosítani. Mert ez a sokféle feladat, sokféle szaktudást is igényel. Ennyi feladatot bruttó 300-500 ezer forintért maximum a nagyon kezdő, tapasztalattal alig rendelkező ember fog elvállalni. Pontosabban a Mekk mesterek, akikre még további nagy összegeket kell költeni, hogy megfelelő szaktudással rendelkezzenek. Ha a cég nyelvére fordítjuk a mese végét, akkor mérhető és masszív veszteség az eredmény. 

Egy Mekk mester soha sem fogja profin végezni a dolgát. Ha túl sok, egymástól eltérő feladata van egy embernek, akkor el fog veszni benne. Jönnek a túlórák, a felmondások. A nagy fokú fluktuáció is képes tönkre tenni egy céget. Egy Mekk mester számára a betanulási időszak jellemzően 3-szor tovább tart (akár 3-5 hónap) mint egy szakembernek (1 max 2 hónap). A Mekk mesterek 1-2 év után elmennek. Ez 1-2 évente 4-6 hónap kiesés az új ember keresése és betanulása miatt.

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Te melyik tulajdonságú informatikus szakembert keresed? Nézd meg még egyszer a fenti diagramot.
  • Nem a HR-esre kell bízni a pozíció leírás elkészítését.
  • Kompetens IT vezetésnek kell lennie. Ne egy pénzügyi vagy gazdasági szakembert nevezzünk ki IT vezetőnek.
  • A cég sikere érdekében áldozni kell az informatikára.
    • Legyen felmérve, hogy milyen IT szakterületeken van szükség szakemberre.
    • Fel kell venni és meg kell fizetni az igényelt szakembert.
  • Meg kell tartani a jó szakembert. Nem feltétlenül a pénz a megtartó erő. Sok embert meg lehet tartani, ha biztosítjuk nekik a
    • rugalmas munkavégzést,
    • empatikus vezetői hozzáállást tanúsítunk,
    • hagyjuk, hogy végezze a dolgát és elismerjük ha jól végzi a dolgát,
    • és még családbarát munkahelyet is teremtünk.

3. probléma: 10-15 év gyakorlattal rendelkező pályakezdőt keresünk, kevés fizetéssel.

10-15 év gyakorlattal rendelkező pályakezdőt keresünk, kevés fizetéssel.

Több ismerőssel beszélgettem és magam is átéltem, hogy 20+ év IT háttérrel az állásinterjún az alábbi kérdések és mondatok hangzanak el:

  • Mit kezdjünk ennyi tapasztalattal?
  • Nem tudunk önnek olyan pozíciót biztosítani ahol kamatoztatni tudná a rengeteg tapasztalatát.
  • Túlképzett a pozícióra.
  • Nem tudnánk annyi fizetést adni, mint amennyit a 20 év tapasztalattal kérne.
  • Gondolja, hogy 40+ évesen könnyen be tud majd illeszkedni a 20-on éves csapatba?
  • Könnyen tudja majd adoptálni az újdonságokat és a változatos feladatokat?

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Ki kellene használni az idősebb korosztály munka tapasztalatból származó előnyeit. Fontos, hogy ők esetleg másként látják a dolgokat és rávilágítanak olyanra is ami egy kevesebb tapasztalattal rendelkező embernek nem tűnik fel.
    • Ha csak egy oldalról világítunk meg valamit, akkor a másik oldal sötét marad. Pedig lehet, hogy a sötét oldalon van az erő egyszerűbb megoldás.
  • Az idősebb korosztály is könnyen be tud illeszkedni szinte bármilyen csapatba.
  • Nem kellene félni attól, hogy egy 40-50 évesnek több tapasztalata vagy tudása van. Ez nem mindig igaz!
  • A 40-50 éves korosztály is szeretne dolgozni. Nem a pozíciókért harcolni, vagy megdönteni a vezetőséget. Csak dolgozni, bár lehet, hogy más az életcél.
  • A 40-50 éves korosztály IS hajlandó és képes a tanulásra és fejlődésre.
  • Az idősebb korosztály esetleg kevesebbel is beéri, mint a fiatalabb korosztály.
  • Előfordulhat az, hogy egy korábban vezető beosztásban lévő ember megcsömörlik és elvállal “egyszerű” beosztotti pozíciót is.

4. probléma: Fejnehéz az ország – csak a fővárosban van informatikus hiány?

Fejnehéz az ország

A megvizsgált több száz álláshirdetés 90+ százalékában a munkavégzés helye Budapest vagy a főváros közvetlen szomszédságában lévő városok, mint Érd, Törökbálint.

Megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban alig néhány meghirdetett informatikus pozíció van, annak ellenére, hogy az ország ezen területein is informatikus hiány van.

Az igazi vidéken pedig gyakorlatilag nincs nyilvánosan meghirdetett nyitott IT pozíció. Ha vidéken laksz, akkor be kell járnod vagy költöznöd a fővárosba, vagy megyeszékhelyre, vagy nagyobb városba. Az autós bejárási költséget nagyon sok helyen nem támogatják. Ha 40-50 km távolságból ingázol, akkor akár havi 40-60 ezer forint is lehet az üzemanyag költséged.

Ha tömegközlekedésre adod a fejed, akkor a munkába és hazajutás napi 3-4 órát vesz igénybe, távolságtól és forgalomtól függően. Ezzel semmi gond nincs, egészen addig amíg nincs család és gyerek(ek), akikkel szintén szeretnél pozitív, értékes időt eltölteni és nem csak hétvégén találkozni velük.

Sokan költöznek ki az agglomerációba, valamint azért mert vidéken nincs munkalehetőség, ezért egyre nagyobb probléma, hogy az utóbbi években megnövekedett az ingázók száma. Ezáltal a forgalom, a balesetek és a stressz mértéke is. Az autópályákon és nagyobb főutakon mindennaposak a súlyos balesetek.

Az ingázásra fordítandó idő 50-100%-al növekedett az elmúlt 2-3 évben. A megnövekedett stressz és a túlzott fáradság miatt csökken a dolgozók teljesítő képessége, ezáltal jobb esetben csak egyre kisebb profitot termelnek a cégnek, rosszabb esetben mérhető veszteséget.

Mit lehetne ez ellen tenni?

  • Ne a fővárost árasszuk le újabb és újabb irodaházakkal. Ösztönözni kéne, hogy a cégek vidéken, akár kisebb településeken építsenek és nyissanak irodákat.
    • A helyi önkormányzatoknak is plusz bevételt jelentene.
    • Helyi kapcsolódó szolgáltatók és cégek jelenhetnek meg, újabb munkahelyeket teremtve. Gondolok itt takarító szolgálat, vendéglátás, szállás, iroda szolgáltatás, épület üzemeltetés és karbantartás területekre.
    • Az autópálya hálózat egyre fejlődik. Ha decentralizáljuk az irodaházakat, ezáltal eloszlik a forgalom is.
    • Rövidebb bejárási idő és távolság, kisebb forgalom, kevésbe romló úthálózat, kevesebb dugó és baleset, kevesebb stressz.
    • Az emberek több időt tölthetnek a családjukkal és több időt fordíthatnak a rekreációra. Ezáltal jobban teljesítenek a munkahelyükön is.
  • Vidéken is kiváló szakembereket találni, nem csak Budapesten vagy a nagyvárosokban. Hiszen pont a vidéken élő jó szakemberek azok akik be kényszerülnek a városba.
  • A cégeknek támogatni kellene az otthoni munkavégzést. Egy szerver admin vagy desktop supportos is tudna otthonról dolgozni. –> Hogy akkor nem dolgozik a munkavállaló csak lógatja a lábát? Az elvégzett munka mennyisége és minősége mindenhol mérhető és értékelhető. Ki kell dolgozni a megfelelő rendszert.

Mindezek pénzben mérhető előnyöket jelentenének!

5. probléma: távmunka, home office lehetőségek hiánya

távmunka, home office lehetőségek hiánya

A munkahelyek vagy pozíciók nagy része olyan, hogy gyakorlatilag bárhonnan elvégezhető ha van megfelelő internet kapcsolat. Az adminisztrációs munkák, könyvelés, ügyfélszolgálat, pénzügyi szolgáltatások és jó pár informatikai szakterületen dolgozó emberek a munkájukat otthonról, közösségi irodából vagy akár egy szállodából is el tudják végezni, ha van megfelelő laptop és internet kapcsolat. A programozó, desktop supportos, szerver vagy hálózat admin gond nélkül el tudja végezni a munkáját távolról is ha jól van megszervezve és kiépítve a cég IT rendszere. Az informatikusok 75%-a gond nélkül el tudja végezni a munkáját távolról is. Nem véletlen, hogy egyre több cég vesz igénybe külső cégtől rendszergazda vagy akár a teljes körű IT menedzsment szolgáltatást.

A 2019-2020-as COVID-19 járvány sok céget rákényszerített, hogy az adminisztrációs munkakörökben dolgozókat, beleértve az informatikusokat is, home office rendszerbe állítsa át. A korlátozások idején a home office bizonyított – olvasható az IThon.info cikkében. Nagyon sok munkakörben jól alkalmazható a távoli munkavégzés. Több külföldi cég nyilatkozott úgy, hogy a pandémia rávilágított arra, hogy a szakembereket már nem csak a cég közvetlen könyezetéből lehet keresni, hanem határokon átívelő munkaerő felvétel is megoldható. Az új munkavállalónak nem szükséges más országba költöznie, hiszen távoli munkavégzéssel akár a világ másik feléről is hatékonyan el tudják látni a munkájukat.

A home office általános elterjedése, elfogadása és alkalmazása a negyedik problémára is megoldást jelenthet, bevonva a vidéken élő, de valami oknál fogva költözni nem tudó informatikusokat, ezzel is csökkentve a fővárosban jelentkező informatikus hiányt.

Az interjúztatás sem feltétlenül igényel személyes találkozót, hiszen a videókonferencia rendszerek tökéletes megoldást biztosítanak egy mindenre kiterjedő interjú lebonyolítására.

Mit lehetne tenni?

A dolgozók részére meg kell teremteni a távoli munkavégzés feltételeit. A kormány olyan törvényjavaslatok kidolgozásán munkálkodik, amelyekkel a távmunka feltételei és szabályait pontos keretek közé lehet illeszteni.

6. probléma: belső továbbképzések, átképzési lehetőségek hiánya

belső továbbképzések, átképzési lehetőségek hiánya

A világ gyorsan változik és fejlődik. A technológiák változása és fejlődése sem kivétel ez alól. Évről évre újabb, jobb vagy más megoldások jelennek meg a piacon. Ahhoz, hogy a cég a változásokra fel tudjon készülni és alkalmazni tudja, sükséges az dolgozók képzése. Egy cégnél az informatikus hiány, vagy inkább a magas fluktuáció egyik lehetséges oka, hogy a cég nem fordít sem figyelmet sem pénzt a meglévő szakemberek továbbképzésére.

Sok cég már elevel olyan embert akar felvenni, aki az éppen aktuálisan használt rendszerekhez profi módon ért (lásd a második problémát). Néhány év alatt ez a tudás és technológia elavul. Ahhoz, hogy a cég lépést tudjon tartani a világgal a rendszereket folyamatosan fejleszteni kell. A cégek, de még az egyéni vállalkozók vagy kisvállalkozások nagy része használ számítógépet a mindennapi munka elvégzésére.

Mit lehetne tenni?

Ki kell dolgozni a belső továbbképzések rendszerét. Nagyobb cégnél ez megoldható lenne a magasabb tudással rendelkező kollégák bevonásával. Ahol az informatikus létszám nem elég nagy a belső továbbképzésekhez, ott meg kell teremteni a pénzügyi feltételeit, hogy a dolgozókat külső cég által szervezett tanfolyamokra írassák be. Ezen tanfolyamok költsége a néhány százezertől a több millió forintig terjednek. Magánemberként nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek ilyen tanfolyamokon.

Fel kell mérni a dolgozók aktuális tudásszintjét, a jövőbeli fejlesztési irányokat, ezek költségét. Az éves büdzsé tervezéseker be kell kalkulálni a dolgozók megfelelő továbbképzésének költségét is. Egy új rendszer bevezetésének költsége kell, hogy tartalmazza a szükséges dolgozói képzések költségét is.

A dolgzók vágynak a tanulásra. Felmérésekből kiderül, hogy sokan azért hagyják ott a munkahelyüket, mert nem volt lehetőségük fejlődni. Egy adott cégnél az informatikus hiány abból is erdhet, hogy az oktatások, továbbképzések hiánya miatt 1-2 évente cserélődik a dolgozói gárda.

A fluktuáció a cég ellensége. Tartsuk meg a jó dolgozókat és képezzük őket kiválóvá. Nem kell attól félni, hogy majd az újonnan megszerzett tudást átviszi másik céghez. A “jól tartott” dolgozó lojális a céghez.

Tényleg?

A fent leírt tényezők nem kizárólagos okai az informatikus hiánynak. Közgazdászok, politikusok, cégvezetők és dolgozók mind-mind más szemszögből és módon látják és közelítik meg ezt a problémát. Vannak közös pontok a meglátásokban, de egyik szempont sem ad üdvös megoldást. Közösen kell megtalálni a megoldást az informatikus hiányra.

Az általam felvetett kérdések és problémák az emberekkel való beszélgetéseim után fogalmazódtak meg. Nem hiszem, hogy megmondtam a tutit és csak ezeknek a problémáknak a megoldásával eljön a kánaán és megszűnik az informatikus hiány. De hiszem, hogy sokban hozzájárulna a probléma enyhítéséhez.

Sokaknak nincs lehetőségük (lényegtelen, hogy miért) ingázni vagy elköltözni az ország másik végébe. A vidék adja a potenciális munkaerő 80%-át. Nagyon sok cégnek lenne potenciálja arra, hogy ők maguk menjenek oda ahol a munkaerő van. Itt elsősorban azokra a cégekre gondolok amelyek irodai munkahelyeket biztosítanak.

Ha a cégek mennének közelebb a potenciális munkaerőhöz, ezáltal

  • az elmaradottnak mondott vidéken is elindulhatna a fejlődés,
  • a vidéken élő fiatalok is bátrabban kezdenének olyan tanulmányokba amelyek nem elterjedtek azon a vidéken,
    • sok irodai pozíció betöltéséhez egyáltalán nincs szükség diplomára. Szakképzésekkel vagy cégen belül képzésekkel könnyen kitermelhető a szükséges munkaerő. Olyan munkaerő, aki azután hosszú távon a cégnél marad.
  • az 40-50-es korosztályban is lenne jó pár ember aki átképezné magát.

Neked mi a véleményed? Kérlek töltsd ki a rövid kérdőívet.

Ez a cikk a GOLNET Informatikai blogon jelent meg először 2019. március 12.-én.

Az itt olvasható tartalmat a szerzői jogok védik. A szöveg és a képek másolása vagy bármilyen módon történő reprodukálása és más weboldalakon vagy médiában való megjelentetése kizárólag a szerző előzetes, írásos engedélyével lehetséges. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban.
© 2016-2020 Oláh Gábor E.V. - GOLNET Informatika

Ez is érdekelhet…

OpenVPN szerver beüzemelése Synology NAS-on

OpenVPN szerver beüzemelése Synology NAS-on

VendégcikkA cikk szerzője Puskás Bálint, az ITDep.hu tulajdonosa. A távmunka kiépítésére sokféle lehetőség adott, az egyik közülük a VPN szerver használata. A VPN célja, hogy két eszköz között egy biztonságos csatornát hozzon létre. Így az eszközök titkosított...